A Mező mint szerkezet ki-építése

A változás teljes egészében rólad szól. Ez a te utad. Az új világ megérkezett. Üdv itthon.

- Gregg Braden






I.

 

Azon hálózat és rendszer, melynek működése sokáig megmagyarázhatatlan szinkronicitást hozott létre esemélyek között, a dogmák elengedésével és új tudományos felfedezésekkel válik ténnyé. A kvantumfizika, a pszichológia, a biológia/élettan, sötét energia/anyag, de több ezer éves vallások, tanok elemei mind említik azon jelenségeket, melyek a működésére utalnak.

E háló törvényeken alapul mint minden fizikai, élettani és lelki szerveződés - a törvényeknek pedig szabad áramlást adva e rendszerek működőképesek maradnak - sőt, fejlődnek. A következő bekezdésekben leírjuk ezen hálózat felépítését és ami fontosabb, annak hogyanját. 

Egy múlttól eltérő jövő léte attól függ, az új módszereket át tudjuk-e a gyakorlatba ültetni. Ehhez nem vagyunk egyedül.



II. 


Vegyél pontokat mint egy vízszintes hálónál, a lényeg hogy e rend ne függőleges vagy piramis-szerű legyen.

A piramisos rendszernek több gyengesége van, amelyet mint hiányt ki is használnak a mostani szisztémák - egész egyszerűen a működésünk ezen hiány újra-befoltozásáról szól; ez adja meg a dinamikáját. De ez egy instabil állapot és szükséges hozzá a változatlanság; a változatlanságban lesz stabil. Viszont a világban a stabilitást az állandó változás tudja valójában megadni; mint harmonikus áramlás. Ezért ez a rendszer nem természetes és sosem harmonikus, mindig erőltetett marad; hiányt, stresszt okoz.

A vízszintes háló rendszer pontjai viszont együttműködnek. A szintjük azonos csak a funkció más, így kiegészítik egymást. Nagyon fontos, hogy nem az erősségeket adjuk ilyenkor össze, az ilyen modellek általában nem működnek. Kis szinten sem. A működés alapja, hogy amely az egyiknek erőssége az egy másik résztvevőnek lehetséges, hogy pont egy gyengéje lesz. Együttműködésnél ilyenkor az történik, hogy az erősségek megmaradnak a gyengeségek viszont eltűnnek, hiszen a másik fél átveszi annak kezelését is. Az erősségek így működnek, a gyengeségek viszont nem érződnek a rendszerben. Ez által szervezetszerű működés alakul ki, amely összhangban él a fejlődéssel és a valódi evolúcióval (amely szerint a következő fokozat a korábbi szint maximalizálása után, szerveződéssel következik be /Lipton/).

A nyílt hierarchia helyett így a funkciók és hozzáértés teremtik meg azokat a szinteket, amelyek kapcsán ezen pontok egymásra számítanak.



III.

A pontok között kettő összeköttetés van és ezt tartja egészben az egész hálót. Az egyik nem más, mint a közös belső értékrend. Mondhatnánk azt is, hogy valójában ez a közös cél, hiszen az értékrend mindig azonos a céllal.

A másik összetartó erő pedig nem más, mint a tudatosság mely a összekapcsolja a pontokat, azonos szinten tartja is őket annak érdekében, hogy az egész rendszer egészében tudjon emelkedni. Ehhez természetesen szükség van egy olyan információs rendszerre, mely a pontok között tudja az információ áramlást megfelelő módon és a szükségleteknek megfelelően áramoltatni. 

Ezek tartják össze a pontok közötti teret.



IV.


Nézzük meg mit tartalmaz egy ilyen.; először is, vegyük a tulajdonságait.

Az egyik a következő.:

Mindegyikük követi felépítésében a másikat, rendszerileg ugyanazt a mintát követik. Amennyiben ez így megvalósul, akkor egy Fraktál-szerkezet jön létre. Ennek több funkciója is van; egyik az ismeret. Ismerjük a másikat, tudjuk hogyan működik, tudjuk mire számíthatunk. Másrészt a hasonló rendszerek sérülés, kiesés esetén az azonos vagy távoli funkcióknak hála tudják egymást pótolni,  tudja magát gyógyítani, regenerálni abban az esetben, ha nincsenek véglegesen kieső részek (az azonos felépítés ezt eleve kizárja). A Fraktál-szerkezetnek hála nincs olyan pont, melynek elvesztése kritikus helyzetbe tudná hozni az egész rendszert. Sérülés esetén a megfelelő információs hálózat mellett így tartalék áll rendelkezése veszteség kijavításához. Máshol ezt ‘működés kiesési tervként’ szokták azonosítani.

A következő pedig a célok. Ez minden egyéni és közösségi haladás alapja, az iránytű, amely segítségével a folyamatokban korrigálunk - egy vezérfonál, ha dönteni kell, tudjuk mit kell választanunk a kérdéses helyzetben. A célok kapcsán az egyik legfontosabb az, hogy külön kell választanunk a célkitűzést és a cél megvalósításának folyamatát. Ez tervezésileg két teljesen külön típusú folyamat. A célkitűzésnél nem vesszük figyelembe a megvalósítást, a megvalósításnál pedig mindig szisztematikusak maradunk. A célkitűzés egy tisztán érzelmi folyamat, a cél megvalósítás pedig egy mentális folyamat. A kettőt összekeverve egymást szabotálni fogják. A tervezésről külön máshol még vannak hozzáférhető anyagok. A célokkal kapcsolatos másik fontos tényező a folyamatosság megtervezése. Mindig az adott készletünkből éppen megvalósítható következő al-célt kell kitűzni, melyeket a cél irányába egymás megé illesztve tudunk haladni azon nagyságrendek felé is, melyek a kiindulópontból elsőre még lehetetlen távolságban voltak. A céloknál nagyon hatékony a Paradigmaváltás elve, tehát megnézzük melyik következményhez vezető módszert kell lecserélnünk. A változás mindig úgy működik, hogy meg van határozva, mi helyett mit szeretnénk. Ezután az új kiépítése fogja a régit felváltani és eltüntetni.

 A harmadik: vannak általános törvényszerűségek, amelyeket ha betartunk, a folyamatok működnek, ha nem tartunk be, akkor nehézségeket hibákat tapasztalunk. Tehát ezek ismerete és betartása eszenciális. 

Ezek közül a fundamentumok, mondhatni a háló tualjdonságai a következők:

Az Áramlás. Amint valami megáll degradáció vagy betegség következik be. A világ természetes útja a fejlődés, a nemesedés és az egyre ismétlődő olyan körök, melyek egyre magasabbra érnek. 

A következő a felelősség. Valójában nincs olyan hogy külső erő. Távoli és közeli vagy belső erőknek az egymásra hatása van. Ezáltal minimum a belső erők használatával képesek vagyunk hatni a kimenetelre. (Ez a kimenetel lehet akár csupán annyi hogy a távoli erők ne befolyásoljanak minket).

Az Ok és okozat törvénye a következő. Amilyen egyszerű, annyira nem veszik figyelembe általában az emberek. A jelenlegi helyzetekre is van a múltban magyarázat és a jövőbeli körülményekre is mind hatással lehetünk. 

A Fókusz. Ezt több tan, diszciplína részekre bontva írja le mint pl.  vonzás, rezonancia stb. Ez mind igaz és valóban részekre bontható ez a törvényszerűség, itt viszont azon foglalkozunk részével, mely szerint ha valamire fókuszálunk, annak a hatása erősödni kezd. 

Mindenképp meg kell említeni ezentúl a lehetőségek terét amely az állandó változtatás segítségét adja. Ezen jelenségre és a világ-én összefüggésére manapság a kvantumfizika hívja fel a figyelmet, mely szerint a lehetőség-térben semmi sem létezik de mindennek a lehetősége egy időben megvan benne. A Fókusz segítségével ezen lehetőségek közül választunk.

 A hálóban visszatükröződések vannak, melyet az Ok és okozat törvénye idéz elő, de ha tükrökként fogjuk fel őket, lehetőséget ad az elemzése és ez által a fejlődésre. 

Elemi szinten továbbá mondhatjuk, hogy a háló  változásának mozgató ereje az érzelem, ez által változik.  Másrészt a valódi célokhoz érzelmek kötődnek (cselekvési motiváció).

A Változáshoz, a célhoz, információhoz a háló alkalmazkodik. Ezt nevezzük adaptációnak, egyén esetén adaptációs képességnek, amely szervezetünk esetében is megfigyelhető. Minél frissebb, vitálisabb ezen képesség, annal sikeresebb a rendszer.




V. 


Nézzük meg az általános törvényeket, amelyet amelyeket be kell tartani a működéshez. Így ezek hasonlóak, mint a korábban említett alaptörvények. Később rátérünk arra, hogy szerkezetileg mit tartalmaz egy-egy ilyen pont. 

Nem egyéneket követünk, hanem azokat az elveket, amelyeket egy egyén esetleg követ vagy hitelesen add vissza számunkra is. A kitűzött célt és belső értékrendet követjük valójában . A énnel így nem áll meg a folyamat és az áramlás állandó marad. Egyéni érdek sem tudja félre vinni a rendszer működését ebben az esetben.

 Az Egységben való gondolkodás gyakorlata. Ez azt jelenti ebben az esetben, hogy nemcsak a saját eszköztárunkkal gondolkozunk, hanem rendszer egészével; a rendszer össz-képességeivel. Ennek ellentéte, a szeparáció, a szegmentált világkép, hit az okozója minden diszharmóniának. A világ működésével kapcsolatos információhiány hozza létre a szegmentált és hiányokra épülő modellt; e helyett az Egység modell a teljesség és az áramlás fenntartásását célozza, nem a hiány/feltölődés dinamikáját segíti.

A következő az önazonosság vagy ha jobban tetszik, ön-való előhozásának megtanítása. Ezzel összefügg az a metódus is, mely arról szól hogy, valójában azt kell megtanulnunk, hogy a bennünk lévő erőket hogyan használjuk. Nagyon sok erőhatás működik bennünk, pl. életben tartanak minket; ilyen a regeneráció, csak hogy egyet említsünk. Amennyiben ismerjük ennek működését és azokat a jeleket, melyek által tudatosan befolyásolni tudjuk, akkor változást tudunk elérni ezen erők használatával. Egyrészt a rendszernek is arra van szüksége és az egyénnek is, hogy a saját képességeit tudja használni, kamatoztatni és ezek akkor a legerősebbek, amikor nincsen rajtuk hamis önazonosság, elnyomás, program. Ebben az esetben a legerősebb az egyén, így alakul ki legerősebb kivitele - és így tud legtöbb erőt beletenni egy még nagyobb nagyságrendet megmozgató rendszerbe is. 

Az önazonosságból következik az önállóság nagyon fontos elve. Ez azt jelenti, hogy bármilyen rendszerben működőképes marad a szisztéma és az önálló egységek is. Így szintézis jöhet létre, illetve elkerülés, ha az kívánatos (egyénekés rendszerek között is). Ez nem tévesztendő össze egy újabb szeparációs minta kialakításával, amely az elszakadástól remél erőt a világ harmonikus törvényeinek alkalmazása helyett.

A fejlődés és visszacsatolás szükségessége a következő. Az új információk, a tapasztalat, a hibák kapcsán valósítható meg mindez. Meg kell lennie a tanulás, az újrakezdés lehetőségének. Ez nyilván szoros összefüggésben áll a fejlődés törvényeivel. Az információ kapcsán fogalmazott Gregg Braden úgy, hogy a háló úgynevezett  ‘tükrökkel’ rendelkezik. Az ok és okozat törvénye alapján a következmények tükrözik az okokat, így ez segítségként értelmezhető.

A fejlődés, cél, vitalitás kritériuma még azon áramlás, mely az egyén és a többiek, azaz külvilág között jön létre. Olyan ez, mint egy áramkör, egy tórusz; kifelé áramlik az, amit az egyén tud, hogy a többiek is részesüljenek benne - ez által pedig pozitív visszaáramlás jön létre. Mindenkinek hasznos, mert mindenkiben az van, ami a többiekből hiányzik.



VI. 


Nézzük meg most már funkcionálisan, milyen elemekből épül fel egy szerkezetéből adódóan állandóan működő és/vagy teljes rendszer. A működést tekintve három, vagy ezeket is tovább bontva háromszor három,  kilenc egység tud megadni egy egészet. 

A hármas rendszernél mindig van egy alap vagy informatív rész, van egy szándék vagy cselekvés, és van egy mentális szellemi vagy akár oktatási oldal. Ezeket további három-három részre osztva megkapjuk a kilenc szintjét vagy síkját az információ megvalósulásának vagy manifesztációjának. Amit mindenképp bkell tartanunk, hogy a fenti három nagy terület továbbra is az adott funkciónak feleljen meg. Tehát az első hármasban a tudás, másodikban szándék, harmadikban lelkület az irányadóezeknek kell tisztának lenniükhogy összetartsák a (kilences) rendszert. 

A A kilences rendszer szintjei következők, természetesen az adott terület kontextusában:

1. Alapok/anyag

2. Környezet

3. Egész-ség

4. Energia

5. Kommunikáció/kapcsolatok

6. Tudatosság, edukáció, vízió

7. A rendszer ideális szerkezete

8. a Változás, változtatás

9. Összhang, Mindezek és a működés szinkronja

Az 1, 2, 4, 8, 7, 5 területek felelősek a mozgásért, fejlődésért, ha változnak. A 3, 6, 9 értékek pedig stabilizálják és a fejlődés irányában tartják, amennyiben ezen területeken a Tudás (3.), a Szándék/Cselekvés (6.) és a Lélek (9.) a meghatározó. 

Struktúrában 8+1 részt, egységet hozz létre abban az esetben, ha globális teljes működést szeretnél biztosítani. A belső részek azonossága és azokat összekötő tér vagy információs hálózatok működése, illetve az így működő tudatosság e pontok között folyamatos összhangot biztosít a rendszer részei között. A működési elveknél megfogalmazott Fraktál, stb. jellegek biztosítják az organikus működést , egymás segítését és az állandóságot a változással mint fejlődési erővel összhangban.


Vezetőkkel kapcsolatos törvényszerűségek:

- vezető = tanácsadó (eredménybeni hitelesség). Nem személyt hanem a tudást követjük

- a részvevőkhöz képest saját kvalitásai miatt más, egyedi feladatot is el tud látni

- képes kihozni másokból azt, amit ők önállóan csak nehezebben vagy egyáltalán nem tudnának

- szűrők a hitelességgel kapcsolatban:

a., egészség

b., életkörülmények

c., kapcsolatok minősége



VII. 


A fejlődés. Amennyiben ezen kilenc terület összhangban dolgozik és ez által új információkhoz jutunk, mindegyiket magasabb szinten fogjuk egyszerre művelni. Ilyenkor lép be a 10. szint ami nem más, mint a következő minőség. Ezt a kilenc szintet egy síkban  ábrázolva, illetve a fejlődésének a következő szintjét is, akkor egy spirálszerű ábrát kapunk. A kilenc sík ismét működik összhangban és egy bizonyos tudatszint, funkcionális szint után megint a következő állomásra tud lépni. 

Fontos megemlíteni a javítás, a kontroll folyamatát is: A negyedik síkon tükrözve a hetet megkapjuk az ellenőrzési pontokat, melyek korrigálni tudják az adott síkok diszfunkcióit. Így kapunk egy ellentétes irányú folyamatot, amit figyelve és információkat leszűrve belőle az alap kört javítani tudjuk. Így a két kör, vagy ha jobban tetszik, kettő spirál állandó összhatása fogja az emelkedést, a következő szintet kiváltani. Természetesen ebben szintén jelen van a tudás, a szándék, a cselekvés és a lelkület is, a folyamatba kódolva.



VIII. 


Adaptációs képesség és reziliencia: ezek nem mások mint tartalékok, erők, melyek segítségével a nem várt hatásokra reagálni tudunk. A reziliencia utal rá, hogy ezen tartalékok a belső energia és a harmónia együttesétől függnek. Ezért fontosak a korábban említett belső erők és azok irányításának ismerete.

Reziliencia kritériumai:

- működés biztonsága (funkciók összekapcsolódása, fraktál-elv)

- tartalékok

- adaptációs erő és gyorsaság (edzési eszköze a hormetikus stressz; azon hatás, mely még nem vált ki vészreakciót, de a szisztémát cselekvésre készteti)

- fejlődés, tanulás, visszacsatolás



IX. Külső hatások 


Mint a szervezetben a homeosztázis, mint egy víztükör, mely a fodrozódás után újra kisimul - a múlt hasonlóan erőt gyakorol a jelenre, azaz újrateremti önmagát, ha nincs olyan erőhatás, mely plusz energiával átírja a folyamatot. Az állandóság is megtévevsztő; mivel a világban áramlás van, ezért ami látszólag állandó, valójában a negatív folyamatok egyik elindítója.

A hatások, amivel a rendszer a visszarendeződésre (állandóságra) törekszik:

- tudatlanság/információs hiány. Ide tartozik az önazonosság elvesztése is

- szeparáltság gondolata az Egység helyett. Ez a belső erők elfeldésével is jár

- megtéveztés (a ‘majdnem az’ nem ‘az’)

- félelem/stressz. Ez mint állapot

1. elveszi a kreativitást (a.,“az ismertben bízhatok” b., a figyelmet szűkebb sávra, legtöbbször kizárólag a bajra irányítja)

2. újjáteremti a múltat, oda vezet (hiszen az ismert biztonság)

3. immunrendszert alacsonyabb szintre helyezi, így betegségek alakulnak ki

- transzgenerációs hatások. Pszichés minták újratanulása az előző generációktól


A negatív dinamikákkal való munkához:

- legyél összhangban a világ működésével. Ellenkező esetben diszharmónia lép fel, ez legyengít; itt pedig pont minél nagyobb erőre van szükséged

- figyeld a dolgok, emberek eredményeit és természetét. A többi hazudhat

- ne tegyél energiát olyan rendszerbe, melynek célja, akarata valójában ellentétes a tieddel. Nem fog megváltozni, csak ha az akarata változik meg

- azokra figyelj, akik veled ugyan azon az úton akarnak járni vagy már előrébb is vannak rajta. A többiek még jó szándékuk ellenére is megtéveszthetnek vagy gyengíthetnek

- ha megoldást vagy erőt találtál, tapasztald ki és építsd fel először. Az újdonság, ha már stabil, erősebbé tesz azzal szemben, aminek reagálnia kell rá


Negatív tendenciák természete, ismertetőjegyek:

- a mennyiségi jegyek ragadják meg a figyelmét

- a másik oldalnak nevezi magát

- ego-t/alsó három idegközpont ingereit célozza

- delegált munka utáni kapcsolat megszűnés